Kezdd a kutatási területeddel
A kutatási fókuszodat, legerősebb módszereidet és legrelevánsabb tanulmányodat vagy projektedet tedd az önéletrajz elejére. A kiválasztást végző csapat így gyorsan látja, hogy a munkád illik-e a területéhez, például a nyelvi modellekhez, a megerősítéses tanuláshoz vagy az interpretálhatósághoz. Nevezd meg, mivel járultál hozzá a közös munkához, és ha nyilvános, illetve megosztható, hivatkozz a tanulmányra vagy a kódtárra.
Mutasd be a kísérletet és az eredményt
Minden projektnél nevezd meg a kutatási kérdést, a megközelítést és az eredményességét alátámasztó bizonyítékot. Ha megosztható, tüntess fel egy kiindulási értéket, értékelési adathalmazt, ablációs vizsgálatot vagy erőforrás-mutatót. Olyan számokat használj, amelyek a kísérlet tényleges léptékét mutatják, például a tesztelt változatok számát vagy egy meghatározott mérőszámon elért változást. Kerüld az alá nem támasztott, széles körű állításokat a modell képességeiről.
Tedd könnyen áttekinthetővé a publikációidat
A kiválasztott tanulmányaidat külön részben sorold fel a címükkel, a megjelenés helyével és évével, valamint a szerzői sorrendben elfoglalt helyeddel, ha ez segít tisztázni a hozzájárulásodat. Ha nyilvános, hivatkozz a tanulmányra vagy az előzetes változatára. Különböztesd meg a lektorált munkákat az előzetes változatoktól és a folyamatban lévő kutatásoktól; ne sugallj elfogadást olyan kéziratnál, amely még bírálat alatt áll. Disszertációt csak akkor adj meg, ha releváns a megcélzott szerephez.
Helyezd kontextusba a kutatási eszközöket
Sorold fel azokat a keretrendszereket és infrastruktúrákat, amelyeket ténylegesen használtál, például a PyTorchot, a JAX-ot vagy az elosztott tanításhoz használt eszközöket, és kapcsold őket a tapasztalatok között bemutatott kísérletekhez. Hagyd ki azokat a hosszú könyvtárlistákat, amelyek elemeit csak kipróbáltad. Ne szerepeltess bizalmas projektadatokat, nem publikált, nem megosztható eredményeket, illetve általános állításokat arról, hogy innovatív vagy intellektuálisan kíváncsi vagy.